Nincs időm a baba témán kattogni, az elmúlt és a következő időszak is minden másról szólt, csak nem a családalapításról. Dobozokból élünk pár napja, mert a földhivatalban bénáznak egy papírral, így nem tudunk költözni. Azért a héten reméljük, végre sikerül nyélbe ütnünk a dolgot. Nagyon nehezen vettük rá magunkat a pakolásra, és biztos vagyok benne hogy ezek után a gyaloggaloppnak nem éppen nevezhető hercehurca után, ami a lakásvásárlással járt, legalább 10 évig hallani sem szeretnék a költözés szót. 

A 10. ciklusnapomon tartok. Pár napja kissé felfáztam. Nagyon hajlamos voltam rá régebben és általában ugyan ilyen lehetetlen időben, mint most is, nyáron, 40 fokban jött ki rajtam. Szerencsére most egy-két házi praktikát bevetve el is múltak a tünetek 2 nap alatt.

A hőgörbémen egyelőre még nem látszik semmi extra. Reflexből nyúlok a lázmérőért reggelente, még félig csukott szemmel. Bevezetem a méréseket a görbémbe a "tervezettbabán". Sokat vagyunk együtt ami nagyon jó, nem azért, mert mindenáron babát szeretnénk gyártani, hanem, mert egymásra vagyunk kattanva. Szedem a vitaminokat és az inofolicot rendületlenül.

...nem tudok, és nem is akarok ennél többet tenni azért, hogy babánk legyen...

El kellett volna mennem vv-re, hormonsort csináltatni, aztán vissza a szuperdokihoz, de mivel késett 5 napot és akkor is furán jött meg - rózsaszínezéssel és görcsök nélkül - nem tudtam melyik napra időzítsem a labort. Időm, energiám pedig szintén nem volt, ezért ez a projekt a következő ciklusra tolódik.

Már ha lesz.

Addig is van időm még picit összeszedni magamat és még egy ideig megúszom a Closty kúrát is, ami amúgy is nagy félelmem. Ha egyáltalán lesz rá szükség, ugyanis spontán peteérést produkáltam az előző ciklusban.

Mára ennyire futotta. Megyek vissza a dobozaink közé. Ha lezárhatjuk az életünknek ezt a (nem túl jó) szakaszát és végre fellélegezhetünk a saját otthonunkban, talán hozzánk is beköszönt a csoda, és megtapasztalhatjuk, milyen érzés szülőknek lenni.

Nem félek attól, hogy ez nem következik be, és már az sem keserít el, ha nem most azonnal lesz így. Addig is berendezkedünk az új helyünkön, kicsinosítjuk a kis szerelmi fészkünket, és kiélvezzük a még kettesben eltölthető időnket.

P.s.: drága legeslegjobb barátnőm világra hozta kisfiát szerdán. Gyönyörű, tökéletes, makk egészséges kisbaba. Mindketten jól vannak. Én meg büszke vagyok, és örülök, hogy lesz kin megtanulnom mindent! :)