Van egy crl 10mm-es embriónk 134-es percenkénti szívveréssel. Ez 7+2 hetes terhességnek felel meg, (umc szerint 7+0-nál tartunk, de annyi baj legyen)

Az érzés leírhatatlan :)

A leleteim tökéletesek, egy darab csillagozott értékem sincsen (köszi Trimeszter) és az 5+3-on levett hcg 15.000 fölötti. A kézi vizsgálat alapján is minden rendben. 

Sírtunk, nevettünk, de szerintem még mindig nem fogtuk fel teljesen. 

Utrogestan továbbra is napi 3x2 szájon át, rájöttem mikor kell bevennem ahhoz, hogy ne üssön ki. 

1,5-2 hetente ránézünk a picire, hogy továbbra is minden ilyen jól halad-e a fejlődésében. Ennek örülök, tuti nem bírnám ki még összesen 3 uh-val a 40.hétig.

A 12.héten (kb szeptember 23-án (te jó ég, az mindjárt itt van és akkor már milyen baba formájú!!!)) megyünk a Hepinetbe genetikára a barátnőm anyukájához. 

Jövő héten, ha sikerül az új lakhelyünkön bejelentkezni, a védőnőhöz is el kellene mennem.

A tüneteim továbbra is hasonlóak, mint eddig:

- ólmos fáradtság

- fájó, megduzzadt cicik

- a nap bármelyik szakában rámtörő hányinger

Uh képet nem kaptunk, spórolnak vele, de a férjem csinált egy fotót, a lényeg azért látszik rajta :)