Valakik már a fogantatás pillanatában megérzik, hogy teherbe estek. Őszintén szólva nem nagyon tudom elhinni, hogy ilyen létezik, de lehet, hogy csak engem nem áldott meg a sors ilyen kifinomult érzékekkel. Én a menstruációm elmaradása előtt annyit éreztem a bennem növekvő kis életből... hogy... semmit, sőt szinte biztos voltam benne, hogy a szervezetem most is csak megviccelt a szép trifázisos görbémmel, és napra pontosan meg fog jönni, ahogy minden eddigi ciklusomban is, mert ugyan olyan görcseim voltak, mint minden sikertelen hónapban.

 De végül nem jött meg.

A görcsök szurkálásokká alakultak a pozitív teszt után és szinte állandósultak, a nap folyamán többször is tapasztaltam őket. Erről a szurkálásról kiderült, hogy a növekvő méhem miatt érzem, napi 1 szem Béres Magnézium+B6 vitamin helyre tette, és már nem is éreztem pár nap után.

Hányinger? Mi az? Nem vagyok az a hányós típus, hanem inkább az, aki ha érzi is, hogy ki kell jönnie visszatartja az utolsó pillanatig. Egyelőre elmondhatom, hogy a terhességem sem a hányingerről és hányásról szól, bár sokak szerint nem úszhatom meg én sem. Majd meglátjuk.

Ami néha emlékeztet arra, hogy terhes vagyok, az a reggel és este fájdogáló mellem, de ez sem a kibírhatatlan fájdalmak közé sorolható érzés, inkább érzékenynek mondanám, de ennyi.

Az étvágytalanságom néha átcsap farkaséhségbe és random dolgok megkívánásába. Világ életemben utáltam a savanyúságot, de legfőképpen az uborkát, legyen az kovászos vagy tudom is én. Most viszont rám tört az érzés hogy ennem kell, vagy csak a bennem növekvő bébi kényszerített arra, hogy ilyen elvetemült dolgokat tegyek, mindenesetre engedelmeskedtem neki. Tetszett.  Az édességet nem kívánom, pedig alapvetően édesszájú vagyok.

Napközben is simán elalszom, pedig nem vagyok nagy alvásigényű valaki, este pedig 9-kor legkésőbb fellövik a pizsit.

Ezek lennének a tüneteim egy nappal az igazi 0. ultrahang vizsgálatunk előtt...
Rettenetesen izgulok, valamiért mindig van bennem egy rossz érzés, az a bizonyos " de mi van, ha?"
Alapvetően elég pesszimista és hipochonder vagyok. Próbálom betudni ennek a kétkedésem és bizakodva állni a holnapi vizsgálat előtt.

Amikor az embernek már egy ideje minden vágya az, hogy kibővítse a kis családját egy aprócska személlyel, de már átélt több hónapnyi reménykedést, majd csalódást... akkor (szinte) mindenre fel van készülve.
Mikor visszabújtam az ágyba a férjem mellé és halkan ébresztgetni kezdtem, hogy végre, a sok várakozás után a kezébe nyomhassak egy aprócska cumit, hogy a tudtára hozzam, megtörtént a csoda... olyasvalamit éreztem, amit nem lehet megfogalmazni.
Persze rettenetesen boldog lett a hír hallatán és végre én is felhőtlenül boldog tudtam lenni, mert együtt örülhetünk annak, hogy kisbabánk lesz!

Felhívtam az nőgyógyászom és 26-án el is mentem hozzá, hogy megvizsgáljon. Persze tudtam, hogy még korai hiszen ilyenkor még annyira picike, hogy valószínűleg semmit nem fogunk látni... de az ultrahangos felvételen mégis láttuk a megnagyobbodott méhemet és  egy pirinyó petezsákot. 4 hét múlva kell visszamennem kontrollra és addig azt a tanácsot kaptam, hogy kezdjek terhesvitamint szedni (már 3 hónapja szedem a Femibiont) ne dohányozzak (nem dohányzom) és ne fogyasszak alkoholt (nem fogyasztok). 4 hét múlva 8 hetes és 6 napos lesz a terhességem az UMC szerint, de én úgy tudom, hogy a 6-7.héten már kell látszódnia az embriónak, sőt szívcső pulzálásnak is kellene lennie már, így annyira nem örültem annak, hogy ennyit kell várjunk arra. hogy láthassuk az embriónkat.

Az egyik ismerősünk szonográfus, méghozzá elég jó is, így megbeszéltük, hogy február 4-én elmegyünk hozzá, hogy megnézzük minden rendben van-e idebent.

Azon kívül, hogy nem jött meg semmi jelét nem éreztem annak, hogy terhes lennék, bár korai is volt még ekkor a tüneteket keresgélni. Ott voltak bizonyítéknak a szépen erősödő tesztek.

Minden a trifázisos görbéimmel kezdődött...

Még a férjemnek sem mertem elmondani nehogy beleéljük magunkat valamibe ami még nem is biztos... nagyon nehéz volt magamban tartani, de 2 naponta duplázódik a HCG így tudtam, ha baba van a dologban akkor 2 nap múlva erősebbnek kell lennie a tesztcsíknak... Tehát vártam.
21-én már jóval izgatottabban voltam amiatt, vajon mi lesz az eredmény... és meg jelent a már egyértelműbb de még mindig halvány vonal.. ez volt a 15.dpo-n a nemvárt utáni 1.napon... tehát elmondtam.