Orvost váltottam, és milyen jól tettem.
Az előző orvosomhoz sem olyan rég óta jártam, viszont annál többet... Januárban voltam nála először; ultrahang, teljes hormonsor, a leletek alapján minden rendben, menjünk haza, próbálkozzunk. Nem egészen 2 hétre rá, hogy először találkoztunk pozitívat teszteltem. 1 hónappal az első pozitív teszt után missed ab műtétem volt nála. Nem mondom, hogy az ő hibája volt, hogy elvetéltem, de azóta 2 másik orvos megállapította az akkori leletemből, hogy elégtelen volt a progeszteron szintem akkor, amikor hazaküldött azzal, hogy minden happy. Azóta sem találtak semmi olyan problémát a progin kívül, ami a vetéléshez vezethetett (leszámítva az egyszeri fertőzést, amiről nem tudok, hogy lett volna, és azt a feltételezést, hogy az egész puszta véletlen következtében alakult úgy, ahogy.)
Azután, hogy megtörtént a műtét, még párszor találkoztunk: Először 2 héttel a műtét után kontroll, ahol megállapította, minden rendben, ha megjön az első vérzés nyugodtan próbálkozzunk, nincsen semmi baj, nem kellenek kivizsgálások, nem fog újra megtörténni, hamar újra terhes leszek.
Másodszor 6 héttel a műtét után, (kötelező kontroll) kézzel megvizsgált, megállapította újfent, hogy minden rendben (holott még nem is jött meg a műtét után, de gondoltam ez még belefér) és hazaküldött azzal, hogy nemsokára biztos meg fog jönni. Se ultrahang, se puszi, se pacsi.
Harmadszor több, mint 7 héttel a műtét után visszamentem, hogy még mindig nem jött meg és fáj a bal petefészkem. Végre elküldött ultrahangra, ahol kiderült, ciszta lett a domináns tüszőből, ami nem tudott megrepedni és ezért nem jött meg. (Ha ezt előbb tudjuk..mennyi időt és energiát spórolhattam volna meg..?!) Kaptam Norcolutot, amitől kb 10 nap múlva meg is jött, április 15-én 2 hónappal a missed ab után elkezdtem a műtétet követő első ciklusomat.
Negyedszer, és valószínűleg utoljára, a mostani ciklusom 2.hetében mentem vissza. Volt uh, megnéztük mi van a cisztával, hát, ott volt, nem szívodott fel. Sírásrívás... Doki szerint nincs semmi baj, minden rendben, hazaküldött, próbálkozzunk, ha van pozitív tesztem jöjjek majd, viszontlátásra.
Az endokrinológusom azt javasolta, többet ne menjek vissza ehhez az orvoshoz, mert nem elég alapos. Megadta egy másik orvos számát, mára kaptam időpontot hozzá. (3 hete kértem) Közben voltam 21.napi vérvételen, ahol kideült, a Progeszteronom 1.4 nmol/L. Ez nagyjából egy nagy büdös semmi. Nincs is miért izgulni, ez a ciklus esélytelen. Ki tudja volt-e peteérés, és ha volt is, ilyen érték mellett kb 0% az esélye annak, hogy be tud ágyazódni a baba. Ez a görbém alapján is elég egyértelmű volt de egy ideig még bíztam, hátha mégis történik valami... kár volt.
A bizalmam teljesen megrendült ebben a nőgyógyászban. Hitegetésnek, levegőbe beszélésnek érzem azt amit csinált. Eddig vártam. Tudom, hogy nem várhatom el azt, hogy minden pikk-pakk rendeződjön, de itt arról volt szó már 2 héttel a műtét után, hogy rendben vagyok... pedig ez korántsem volt így, a doki pedig csak biztatott és hazaküldött minden egyes találkozás után azzal, hogy nincs itt kéremszépen semmi baj, jönni fog az a baba mindjárt... Nekem ennél alaposabb orvosra van szükségem, aki tényeket közöl. Biztathat, de nem kell a reménykeltés, főleg ha semmi alapja nincsen.
A görbém egyébként most így alakul:
Elmentem az új dokihoz az új helyre. 2 óra csúszás volt, idegtépő várakozás. 3 napja fáj a bal petefészkem körüli rész, már temettem magam, mindenféle rosszra gondoltam, hogy mi történik odabent. Megérte várni, a doki nagyon rendes volt, minden kérdésemre választ kaptam, ráadásul a ciszta sincs többé, a helyét még láttuk, a kis tokot amiben lakott, a napokban fakadhatott ki, attól voltak a fájdalmak. A durva progeszteron hiányra már előre felírta nekem a lórúgásnyi Utrogestant, amiből most 5 napig szednem kell, hogy megjöjjön valamitől egy hét múlva a második mensim.
Ezen kívül dupla adag Inofolic-ot kell szednem a mai naptól, és javasolta hogy próbáljam ki az aviva tornát. Egyelőre ilyen finomabb módszerekkel próbáljuk meg elérni, hogy visszaálljon a szervezetem a régi kerékvágásba. A kb 1 hét múlva kezdődő ciklusomban még nem kéne, hogy próbálkozzunk, azt javasolta, hagyjunk még időt a hormonoknak. Az azutániban már lehet. (kb június közepétől-végétől) Akkor kell majd csináltatnom egy újabb 21.napi vérvételt, hogy lássuk a progi szintet. Ha még akkor sem állnak vissza a dolgok akkor Closty+ Utro. Viszont, ha mégis összejönne a baba (most akkor lehet próbálkozni vagy nem?) az első pozitív teszttől napi 3x2 Utrot kell majd szednem, hogy meg is maradjon. Már most felírta a 3 dobozt, én meg ki is váltottam.
Nem hiszem, hogy mostbegyből fogunk próbálkozni, nem kísértjük a sorsot. Hallgatok az új dokimra, megfogadom amit javasolt. Most minden a költözés körül forog, ez egy picit elvonja a figyelmem a baba témáról. Bizakodó vagyok, az hogy nem lett most újabb cisztám és a réginek is hűlt helye, okot ad a reményre, talán kezdek helyrejönni. Addig is, amíg minden visszaáll, kaptunk még egy kis időt, amit kettesben tölthetünk a férjemmel.
